Elhiszem, hogy egy bizonyos idoszakaban az eletednek mukodik, hogy ez eleg.

Nekem meg van uveghazam, ket het mulva kesdem az ultetgetest, es orulok majd, amikor kikel a bazsalikom. Mas azert a csiranak, vagy az oregautonak orules, mintha beteg gyerekeket apolnek, vagy ilyesmi, nem gondolod? Meg en se jarok a rakos gyerekek korhazba onkentesnek, de ilyesmi fele erzek vonzast, hogy ott megtalalom, ezt a munkas, szenvedos, megis boldogsagot.