Kobzar mást válaszolt.

Ezt:

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=5749&pIdx=2

1896-ban közzétette Der Judenstaat (A zsidó állam) című munkáját, melyben egy zsidó nemzeti állam létrehozását javasolja, bár a helyszín kérdésével még nem foglalkozott.
...
Rövid élete utolsó éveit teljes egészében egy Palesztinában létrehozandó zsidó állam tervének szentelte. 1902-ben Alt-Neuland (Ős-Újország) című utópisztikus regényében írta le az általa megálmodott, Palesztina földjén létrejött zsidó államot, mely egymást kölcsönösen segélyező szövetkezetek és a nemzeti szolidaritás modelljén alapult.
...
Diplomáciai tárgyalásokat kezdeményezett, de sikertelenül: II. Abdul-Hamid török szultánnál nem tudott jogokat szerezni Palesztinára, és II. Vilmos porosz császárral Jeruzsálemben folytatott megbeszélései sem hoztak eredményt. 1902-1903-ban a brit kormánnyal tárgyalt az észak-sínai El-Arish ügyében, de ezek a tárgyalások is eredménytelenül végződtek. Az angol kormány felvetette, hogy az afrikai Ugandában hozzanak létre zsidó települést. Herzl - hiábavaló erőfeszítései miatt - reményt vesztve beleegyezett a javaslatba, ám a tervvel szemben kibontakozó ellenállás miatt elállt az Uganda-tervtől és erőfeszítéseit ismét az Izraelben megteremtendő zsidó nemzeti otthonra összpontosította.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Izrael

... 1897-ben összehívták az Első Cionista Világkongresszust, melynek helyszíne a svájci Bázel lett. ...
Kezdetben az asszimilálódott, a neológ és a liberális zsidó közvélemény határozottan elutasította a kongresszus céljait, ugyanakkor az akkor még hadban álló Brit Birodalom Külügyminisztériuma egy nem hivatalos nyilatkozatban (az 1917-es Balfour-nyilatkozat) támogatását fejezte ki egy „nemzeti haza” létrehozásáról Palesztinában.
...
A betelepülő zsidóság több hullámban (alija) érkezett a szinte teljesen arabok lakta mai Izrael területére. Az újabb és újabb arab támadásoktól tartva 1921-ben megalakult a Hagana (magyarul Védelem), a bevándorlók alapította fegyveres szervezet, melynek legfőbb feladata a zsidó telepek védelme lett. A Hagana defenzív berendezkedése számos tagjának nem tetszett, így a belső ellentétek eredményeképpen 1931-ben a kilépett tagok megalakították a milicista Irgunt (Hagana Bet). Mind az Irgunt, mind az Irgunból kivált még radikálisabb Lehit (későbbi nevén: Stern-csoport) a rendszeres, főleg brit katonák ellen elkövetett merényleteik miatt mind a britek, mind a mérsékeltebb izraeli szervezetek (köztük a Hagana is) terroristaszervezetnek tekintették.


Meg ezt:

Az a szent föld, a vallásos fanatikusok nem fogadtak el semmilyen más alternatívát.
Mint ahogy a judapestes oldalról idézett zsidó fiatalember írta, elsősorban műveletlen, és a hazájukban érvényesülni nem tudó zsidók költöztek Palesztínába a török, majd az angol fennhatóság idején, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Mielőtt még beindulna az órjási tiltakozás, hozzáteszem, hogy ez az Izrael állam létrehozása előtti beszivárgás volt, azóta természetesen más a helyzet.


Most akkor mi az igaz?