Megvan az új Nobel díjasunk. Aki a current account-ot keveri a government debt-tel, annak innovatív képességei valóban határtalanok.

Éva asszony politikai vonatkozású megnyilvánulásai meglehetőst óvatosan kezelendők. Legalább azóta, mióta Zsarai kivágta az MNB Feügyelőbizottságából az igazi nőiesen emócionális gyűlölet árad belőle, ami a fent nevezett úrhoz vagy akárcsak kultúrköréhez tartozik.

Egy jellemzö megnyilvánulása:

Az Élet és Irodalomban 2007. január 26-án megjelent írásában Várhegyi keményen bírálta Járait és az MNB fő közgazdászát, a lehetséges jelöltek közt szintén szóba került Hamecz Istvánt és arra hívta fel a miniszterelnököt, hogy ne politikai megfontolások alapján válasszon jelöltet: „Neki kell mérlegelnie, hogy a számára kezdetben kétségkívül kényelmesebb, kevesebb politikai támadással járó "folytonosságot" választja-e, esetleg más, könnyen "kezelhető" partnert keres, vagy olyan személyt jelöl, akinek szakmai felkészültségből fakadó integritása kevésbé bársonyos együttműködést valószínűsít ugyan, de jobban garantálja a magyar gazdaságpolitika hitelességét”

Keményen aspirált az MNB elnöki székre, szerencsére Gyurcsányba szorult annyi realitásérzék, hogy nem ezt a sértett boszorkát nevezte ki.

Summa-summárum nem lennék meglepve, ha ezek a végletes hangulati hullámzások egy elfojtott halálos szerelem tünetei lennének.