A 176. bejegyzés igazából egy régészeti összefoglalóból való. Gondolom, arra szerettek volna utalni, hogy egy merőben új kultúra érkezett a Kárpát-medencébe az urnamezősökkel, mint amilyen az addigi halomsíros volt. Mindenesetre a kiugróan fejlett urartui bronzművességet tekintetbe véve nagyon is figyelemreméltó, amit Bóna István ír a korszakról, a váli és a vatyai kultúráról: „Az i. e. 11–8. század az egész Kárpát-medencében a bronz virágkora, európai méretekben is talán ez a leggazdagabb bronzművesség. Néhány kis részlettől eltekintve kevés különbség van az ország két felének – sőt Erdély – bronzművessége között … A bronzok egyes területeken, például Tolnában, A Nyírségben, Szatmárban és a Tiszaháton olyan tömegben kerültek föld alá, amely nem magyarázható háborúkkal vagy belső nyugtalansággal. Valószínűleg alvilági vagy földistenségeknek hozott áldozatok voltak, eredetileg mocsárba, folyóba, tóba dobták, vagy kövek alá rejtették őket.”

A minószi civilizáció és az urartui falfreskók kapcsolatáról a megfelelő helyen már ejtettünk szót.