"De akkor ezek szerint te is azt vallod, hogy az Ószövetség régebbi részei is jóval később keletkeztek."

 

Szerintem a bírák kora előtt csak mítoszok voltak, meg "Mózes törvényei".

 

"De mondjuk aztat nem értem, miért mosod össze a Józsué népét az Egyiptomból jöttekkel, hiszen Józsué könyve illetve Mózes könyve teljesen más szemléletben íródott."

 

Nem én mosom össze, hanem a Tóra szerkesztői dolgozták össze a két eseményt egy honfoglalássá. Nagyon kivonatolva mit is akar elmondani a történet?:

 

Mózes egy halom szökött rabszolgát akiknek még fegyvere se volt, kivezetett Egyiptomból. Az Egyiptomiak üldözték őket. Ez után negyven évig bolyongtak a Sínain (amit egy üldöző hadsereg egy-két nap alatt átszel, de még gyalogosan se tart egy hétnél tovább, ha a vízlelő helyeket érintve szeled át, akkor se. Utána megérkeztek Izraelbe (honnan is? a másik oldalról!) Felmásztak a Sínai és/vagy a Nébó hegyére, átkeltek a Jordánon és a kimerült sivatagi menekültekből rögtön egy felfegyverzett, hódításra kész, vérszomjas katonanép lett. Mózest feláldozták, de környezete is eltűnt, a vezér immár Józsué, aki Jerikót foglalja el.

 

Ez így biztos nem lehetett, látszatra is két sztori.

 

Valakik egy sivatagból jöttek évtizedes vándorlás után (mondjuk Dél-Arábiából), utána átkeltek a Jordánon és elfoglalták Jerikót. Ők néztek le a Nébó-hegyéről a Kánaán gazdag földjére. Ezt én is megtettem, a félsivatagi jordániai hegyekből nézve a Jordán-völgy zöld oázis, Jerikó is látszik. 

 

Egy másik sztori, ahol Mózes kivezetett egy halom fegyvertelen menekültet Egyiptomból a Sínaira, üldözték egy darabig őket, hogy biztosan ne jőjjenek vissza, aztán azok pár nap múlva letelepedtek az első helyen, ahol víz is volt: Izraelben. Ők járhattak a Sínai hegyen.