Lehet, hogy a például nyugdíjrendszer reformjára gondolt, mint struktúrális reformra. Ebben a kérdésben Gyurcsányék nemhogy reformba nem kezdtek, hanem az ellenkezőjét csinálták, miközben pontosan tudják, mit tesznek, és ennek mi a társadalmi ára. A nyugdíjak átlagértéke a csökkenő gazdasági növekedés és a 2002-től tapasztalható példátlan eladósodás ellenére csak 2005 és 2007 között 21 %-al növekedtek. Nem kell messzire menni a forrásért.

http://index.hu/gazdasag/magyar/nyugreg09010/

A jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, de Gyurcsánynak és társainak esze ágában sincs hozzákezdeni ennek a rendszernek az átalakításához, nem is volt soha, és azért nem, mert ezt az ügyet politikai ügyként kezelik, de nem azért, mert ők olyan jó emberek, hanem cold heart számításból.

De ha ez nem elég a szakértelmük demonstrálásához, akkor ott van az önkormányzati reform. Nem hogy el se kezdték, végig sem gondolták. És ne keverjük össze az önkormányzati reformot a regionalizációs elképzelésekkel, a kettő messze nem ugyanaz. Na és persze a regionalizációs elképzelések szakmai háttere is olyan, mint a kormányzat teljesítménye, kevesebb, mint a nulla. Három egymással határos megye egybekapcsolása nem eredményez régiót. A régió minimum egységes társadalmi és gazdasági terület, az ott élők részéről gazdag identitáselemekkel, közös múlt emlékezettel társítva. Olyan, hogy Közép-Magyarországi régió, olyan nincs, soha nem is volt, és soha nem is lesz. A Dunántúl, az régió. Olyan, hogy Észak-Alföld, mint önálló régió nincs, soha nem is volt, és soha nem is lesz. Kelet-Magyaroszág, az már régió.

A gyurcsányisták nem azért erőltették ezt a régiódolgot sem, mert annyira modernizálni akarták az országot, hanem azért, mert számítottak arra, hogy a megyei önkormányzatokat elvesztik, és ha régiók lennének a régiók vezetését is elveszítenék, de így, ebben a felemás helyzetben a maguk nomeklatúrájának tovább kedvezhetnek anélkül, hogy választáson kellene kockáztatni a pozícióikat. Ez sem reform tehát, hanem jéghideg politikai számítás. Semmi köze az ország modernizálásához, annak az átmeneti helyzetnek a belső stabilizálásához van köze, amelyben élünk, és ami a totális társadalmi, gazdasági, politikai morál-romlást eredményezte.

Bármi is történik, a jelenlegi kormányzat képtelen irányítani az országot, és képtelen a reformokra is, mert ha valóban hozzákezdene a lényegi kérdésekhez, például a nyugdíjak és az önkormányzati rendszer átalakítása terén, legfeljebb egy választást követően mindent elveszítene. Önmaga felszámolása pedig nem célja. Ezért aztán kitartanak a végsőkig, így elkövetnek mindent annak érdekében, hogy ne nyerjenek legközelebb, de ha nem történik valami hasonló, mint ami ferencvárosban készül, állítólag, annak érdekében is, hogy ne akadályozzák meg ellenfeleik kétharmados győzelmét.