Valóban. Jó hammondosból is kevés van meg jó Hammondból is. De ha ennekokáért sok zongorával és zongoristával jönnénk elő akkor ahhoz bőven találunk témába vágó topikokat is.

Érdemes megbecsülni ezen fajta zene ezen nagyon szűk szegmensét. Szinte láthatatlanul, de nagyon sok megasláger ezen alapul.

Egyébként szerintem nem is olyan hűdenehéz műfaj. Viszonylag kisebb gyakorlattal is kellemes eredmény érhető el. Inkább az ízes játék a lényeges, mint pl. a rocknál. Szóval a fejekben dől el leginkább, aztán a kézben. Lábban.

És mégvalami. Ahogy Jimmy Smith-t, Rhoda Scottot, Jon Lordot, Booker T-t nézzük, mindből árad alazaság, a pozitív kisugárzás. Tudnak mosolyogni. Hogy mennyire semlegesítette pl. Gerard Gibbs finom pozitív játékával James Carter meglehetősen erőszakos szaxiterrorját! Egyszerűen klasszikus megoldás, mindenki sajnálhatja aki kihagyta. 

Számomra zeneileg a 2008-as év kimagaslóan legjobb koncertje volt.

Másnak mely koncert volt a legemlékezetesebb?