"hogy megbízik istenben és betartja, amit mond neki, vagy pedig hallgat a hazugságra ("isten fél, hogy olyanná válnál, mint ő") és eszik a tiltott gyümölcsből. a tiltás lényege pont ez volt: lázadásra való lehetőség nélkül nincs döntéshelyzet, nem létezhet szabad akarat"

Úyg tűnik, nem néztél alaposabban utána az édenkert történetnek. Ez a lázadásos értelmezés csak keresztény torz szemüvegen keresztül állítható, amelyben előítélettel kezelik Pál nyomán az Édenkert esetet. Az Édenkertben szó nincs lázadásról, Ádám nem volt szolgája Istennek. A kertet művelhette, őrizhette, szabd volt, azt csinált amit akart, értelme sem volt, hogy hatalmi kérdésekben egyáltalán gondolkodjon. A tiltés lényege nem hatalmi kérdés, hanem életveszélyességi kérdés lehetett, tehát hogy életét védje, hogy ne haljon meg az ember. A keresztény magyarázat elfelejti hogy a tiltás mire vonatkozik, és mivel a "jó és rossz tudásának" megértése alapvetően hiányzik az elméletből, a magyarázat csakis torz lehet.

Nme beszélve, hogy mivel Ádám nem csak a "gonosz tudásának" fájáról evett, hanem egyúttal a "jó tudásának" fájáról, az esetet éppenséggel erénybe esésnek is nevezhetnénk, de mindenképp hibás, önkényes, elfogult dolog "bűnbe esésnek" nevezni.