I. fejezet

Ahhoz, hogy jól érthető legyen a ködképződés jelensége, jó, ha jól hátramegyünk a kályháig és jól átismételjük gázfizikai ismereteinket.

A levegő gáz halmazállapotú anyag. Ezért az általa tartalmazott, hőként értelmezett energia nem egyéb, mint molekuláinak kinetikai (mozgási) energiája. Természetéből fakadóan, a magasabb energiaszint nagyobb mozgási energiában nyilyánul meg, ezért az egymáshoz ütköző molekulák igyekeznek nagyobb teret kitölteni.
Erre a halmazállapotra ugyanis nem jellemző már a folyadékokat, de különösen a szilárd halmazállapotú anyagokat meghatározó molekulák közti kohézió (kölcsönös vonzás). A gázmolekulák hajlanának "szétszéledni", a végtelenségig ritkulva.

A légkört alkotó levegő esetében azonban ez azért nem történhet meg, mert olyan nagy mennyiségben van jelen a Földön, hogy a tömegvonzás egy összefüggő burkot képez belőle a földgolyó teljes felszínén, amelyben a magasabb szinteken lévő gázmolekulák tömege ránehezedik az alatta lévőkre, ezáltal önmagában képes megteremteni azt, a 'nyomás' néven ismert jelenséget, amely más, földi viszonyok között előforduló gáz halmazállapotú anyagok esetében csak külső kényszer hatására hozható létre, zárt térben, mert egyébként molekuláik, kohézió híján szétszélednének, elillannának a térben.