Azért kell lenni a részecskékre és mozgásukra is vonatkozó törvény, mert azok is a fizikai univerzumunk részei sőt alapkövei.

És ne hidd, hogy a mostani fizikai számításaink olyan halálpontosak lennének. Sőt igazából egyik sem az. Gondolj csak a vízcsepp esetére, ami egy üveglapon "gördül" le. Elméletileg ki tudjuk számolni, mennyi idő alatt és hova fog érkezni a vízcsepp, de az igazság az, hogy nem veszünk figyelembe minden tényezőt, ezért a vízcsepp nem ott és nem úgy fog lefolyni, ahova és ahogy számoltuk. A képletünkben nincs benne pl $az üveg molekuláris egyenetlensége (sőt a nagyobbakról se feledkezzünk meg mint pl porszem), ezért a víz ide-oda ki fog térni. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet meghatározni a vízcsepp útját, csak iszonyatosan bonyolult.

Hát, akkor egy elemi részecskére mennyi minden hathat?

De ez még nem azt jelenti, hogy kiszámíthatatlan (Isten számára,- ha létezik,- minden bizonnyal nem), csak végtelenül bonyolult, mert csak az összes részecske helyzetével együtt határozható meg!

Ezért van az, hogy mikor "primitív" módszereinkel meghatározzuk egy részecske helyzetét, csak a valószínűsége lehetséges, ugyanis mikor ellenörzik a valós helyzetet, már hatással van rá a megfigyelés ténye.

Ezért mondtam azt, hogy a teremtés pillanatában már benne van minden részecskének, mindeenkori helyzete, és így a miénk is! Ha egy picit máskép történik a világegyetem "teremtése", akkor lehet, hogy mi sem születünk meg, sőt a naprendszerünk sem.

Ha viszont létezik Isten, akkor mindezzel Ő tisztában volt (és van) és ezért teremtette így meg a világegyetemünket, hogy minden így legyen, ahogy van! Minden történés törvényszerű. A gondolataink is! Ergó, ha valami eleve meghatározható (a világegyetemünkben történő dolgok, vagyis Isten már a teremtés előtt tudta mi fog történni, "le van írva a nagykönyvben"), akkor hol is van a szabad akarat?

Egy regényhősnek van szabadakarata. Hát max a regényhős szemszögéből. És az író szemszögéből....? Tehát valójában?