A rabbi esete nagyon jó. De attól, hogy például én azt mondom, hogy én vagyok Jézus és kész, még nem vagyok az! Max azoknak a szemében akik ezt tévesen elhiszik. A rabbit is kinevették volna, ha nem rabbi, pl ha te vagy én mondom.

Egy hatalmas szerencse azért van. Az, hogy sok alapigazságnak (axiomának) hitt dolgot a tudomány a történelem során megkérdőjelezett és meg is döntötte azt. Hisz a tudomány folyamatosan fejlődik. 

Amikor az ember már nem hajlandó tovább gondolkozni egy dolgon (akár erkölcsi, vallási vagy egyéb más okból pl megöregszünk és "bezárul" a tudatunk stb) olyankor alakul ki a hit.

Egy kérdés: Ha a te életed minden pillanata előre eldöntött, "le van írva" akkor hogy lehet szabad az akaratod? És kinek a szemszögéből? Az ember szemszögéből lehet annak hinni ezt az illúziót. És ha Isten létezik, akkor az Ő szemszögéből?