Gesztelyen már gyilkoltak feketeruhások:


1919. május 23.-án reggel kilenc órakor verőfényes, tiszta reggelen lövések dördültek a Hernád-híd felöl. Véres mészárlás zajlott itt ekkor. 20 postás ezredbeli vöröskatonát és három civilt gyilkoltak itt meg a cseh megszálló katonák, mert állítólagos bűnük az volt, hogy elfogatásukkor egyikük arcon ütött egy tisztet.

Kocsár István, református tanító, szemtanú:

"Úgy 9 óra felé lehetett az idő, szép verőfényes tiszta reggel, mikor egyszer lövések dördültek a híd felöl. A lövés után ember hanyatlott a földre, s a fekete ruhás katonák állnak fegyverrel a kezükben, az elesett ember körül... Onga felől újabb fekete inges katonák tűntek fel 8 embert kísérve, akik között volt katonaruhába öltözött, de volt ruhájától megfosztott is... Mikor arra a helyre értek, ahol már holtan feküdt a négy katona, a fekete ingesek durva módon lelökve, taszítva terelték a négy holttest felé. A leszorított nyolc ember nem csak körül volt véve, de már lövöldözni is kezdtek rájuk, mint körvadászaton a nyulakra, mindaddig, míg mind a nyolcan holtan nem estek össze. Hogy hányan és hány lövést adtak le rájuk nem tudom...

Ez volt a második szomorú jelenete a drámának. Pár perccel később folytatása következett. Feltűnt a harmadik csoport, mely 7 tagból állott, akiket űztek, hajtottak a már kivégzettek felé. Nem volt irgalom, nem volt kegyelem a kezüket feltaró, és életükért esdeklők részére... Annyit tudtunk meg, hogy ezek közül a szerencsétlen fiatal postáskatonák közül valaki az elfogatáskor -állítólag- kezet emelt a vezénylő cseh, mások szerint francia tisztre, aki bosszúból kiadta a parancsot, hogy minden elfogott katonát agyon kell lőni... Ismét újabb lövések dördültek el, s újabb négy áldozat hanyatlott le előbb kivégzett bajtársaik felé... Minden gesztelyi lakos, aki értesült rövid idő alatt a történtekről, megbotránkozott és elítélte a szörnyű kegyetlenséget..."