Megcsinálhatjuk a kísérletet, de én nem fűzök hozzá vérmes reményeket, még úgy sem, hogy éppen az idén fényképeztem az egyik bemutatott nagy füge dombján lévő, egynél több telet szabadban töltött oleándereket. A gazdája nem emlékezett pontosan, hogy kettőt-e, vagy hármat töltöttek-e kint.. Én attól tartok, hogy csak a két utolsót. Az oleándernél, olajfánál és egyéb, télen is csökkent mértékben, de mégis vegetációban lévő növényeknél lép föl az a jelenség, amiről az egyik olasz fórumozó ír az USDA zónákról szóló párbeszédben. Nem bírják az olyan tartós fagypont alatti hőmérsékletet, ami a mi teleinken, fekvéstő függetlenül előfordulhatnak, ugyanis lényegében "kiszáradnak". Szövetpusztulás következik be náluk tartós fagykitettségnél, még ha az abszolút értelemben nem annyira alacsony is, hogy elérné a kritikus küszöböt.
Megpróbálni megpróbálhatjuk, aztán lesz, ami lesz!
Nagyon sűrű beépítettségű, dombon lévő városi környezetben nem zárnám ki teljesen a túlélés esélyét. dehát ugye ott komoly hőszennyezés is van, minél nagyobb a hideg, annál nagyobb a fűtés, itt pedig csak a természet erőforrásai állnak rendelkezésre.