Más téma: izraeli régészek megtalálták Nagy Heródes király sírját, az ún. Herodianumot.

Ez alkalmat teremt arra is, hogy újragondoljuk Nagy Heródes történelmi szerepét.

Megítélése a mai napig nagyon ellentmondásos: egyrészt a betlehemi kisdedek kegyetlen lemészárlója, élete vége felé őrült, pszichopata vonásokkal, másrészt viszont építészeti emlékeivel (a Második Templom újjáépítése, Maszada erődje, Herodianum, Caesarea) kiemelkedőt alkotott.

Vallási szerepe vitatott: bár magát a judaizmus nagy pártfogójának tüntette fel a politeista görög-római vallásokkal szemben, a vallásos zsidók, elsősorban a farizeusok nem túlságosan kedvelték.

Ő magáról sem igen mondható el, hogy túl vallásos életet élt volna, ezért egyesek feltételezik, hogy a judaizmust is inkább csak politikai érdekekből támogatta.