A villányi borász körülményeivel kapcsolatban. Valóban léteznek olyan mikroklímapozíciók (is), amikor egy hely magasabb pontok lefolyási csatornájába esik és ezáltal nem stagnál és gyűlik föl rajta a hideglevegő. Ezeket a helyeket valóban a helyi, magaslat felöli, folytonos éjszakai légmozgás jellemzi. Nem annyira, kivételesen jók, mint a dombi, fagylefolyási pozíciók, de összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a legmélyebb hidegtóképző helyek, a fagyzugok.
A citrusféléknek kontinentális viszonyok mellett nincs reális téli túlélési esélyük a dombtetőkön sem, mert ha egyes hidegbetörések idején az ideszállított levegő az éjszaka folyamán még egy tizedfokot sem veszítene hőmérsékletéből, már az is elég lenne, hogy a Kárpát-medencében ne élje túl a telet a narancs. Aki ilyet el tud képzelni, annak a klimatológiai és botanikai ismereteiben, enyhén szólva, található néhány hiátus.
Jellemzően egy-egy teljes medencei hidegeelárasztás esetén adott tengerszint feletti azonos magasságban az egész ország területét egységesen alacsony hőmérsékletű levegő uralja. Ebben az olyan nagyságrendű domborzati tényezők, mint a Mecsek, vagy a dombvidék dombjai akadályozó tényezőként nem játszanak szerepet. A terepek közti hőmérsékleti "szétlövés" a nyugalomba került hideglevegő éjszakai kisugárzásból származó további energiavesztése után bekövetkező sajátos, gravitációs légrétegződését követően következik be. De ez már olyan hőmérsékleti tartományban van egy, már a szállítás közben bőven negatív tartományban lévő hideg légtömeg esetén, ahol a narancs téli túléléséről szó sem lehet. Megtévesztő lehet egy-egy kivételes tél, amikor folyamatosan nem halad meg a hőmérséklet egy bizonyos mértéknél alacsonyabb kritikus értéket. De az elmúlt, enyhének minősülő télen például éppen a baranyai térség volt az egyik olyan dunántúli tájegység, ahol a téli minimum kevés híján nem a narancs, hanem a füge túlélési küszöbét súrolta. A fagyzug fekvésű helyeken át is lépte. Ilyenfajta fantazmagóriához egy olyan köztudatdeformáló hatás is szükséges, mint amit a baranyai klímával kapcsolatban elhintettek, aminek a kindulópontja ezeknek a síkságból szigetként kiálló domboknak a fizikai tulajdonságukból fakadóan jó mikroklímája és a jelentősen hőszennyezett és ugyancsak jó mikroklímájú Pécs városának sajátos helyzete volt.
Az ilyen vélekedések és "meggyőződések" alkalmasak arra, hogy a logikus gondolkodást bénítő sztereotípiákat még jobban megerősítsék. Ezek ellen próbálunk küzdeni. Ezért vannak fiatal barátunk ifjúi hévvel tett reakciói ezekkel kapcsolatban.