Hú. Ez egy nagyon ütős epizód volt, érzelmileg megint teljesen kifacsartak. Nagyon odateszik magukat mostanában, nem mintha panaszkodnék, csak éppen minden epizód után úgy érzem magam, mintha átment volna rajtam egy busz.
Az a jelenet, ahogy House nem mond semmit, és Cuddy és a baba...hát az brutális volt. Mennyire örömteli pillanatnak kellett volna ezt mutatni, és a legkevésbé sem volt az, mert tulajdonképpen House szemszögéből láttuk az egészet, és zseniélisan elérték, hogy kb. úgy érezzem magam, mint ő. Mindent éreztem, csak boldogságot nem, anynira diszharmonikus volt az egész, ehhez nagyon értenek.