A hótakaró hatását semlegesítő magassággal kapcsolatban néhány olyan adatra szeretnélek emlékeztetni, amelyekre itt klímaelemzéseimben már hivatkoztam. Gondolom, emlékszel a szlovéniai Jeruzalem 340 m tszf, magasság -18,5 fokos abszolút minimumára, amit azon az 1985. jan. 13-ai éjszakán mértek, amikor Firenzében pl. -23,2 fokot, Emilia-Romagnában számos helyen -25 - -26-ot, stb. Ugyanekkor a Muraszombat környéki medencében nem voltak ritkák a -30-at közelítő minimumok, Jeruzalemtől néhány tíz kilométeres távolságban.
Néhány napja egy, magát egy Zalaegerszeg környéki faluban mediterrán növénykülönlegességekkel foglalkozóként jellemző kertészkedő mindenkit meghökkentő képekkel jelent meg. Háznál magasabb 15-20 éves magnolia grandiflora, ciprusok, hatalmas termő pálmák, stb. Nagyon szűkszavúan annyit írt, hogy Zalaegerszeg környéke. Mi, az erre figyelők izgalommal várjuk, hogy kiderüljön, mindez milyen terepviszonyok közt, milyen magasságban, milyen fagylefolyáson van.
Utolsó képei kommentárjaként megjegyezte, hogy valamelyik növényfaj nagyon hidegtűrő, mert 1985-ben -25 fokon sem fagyott el. Ha ott, ahol ezen növényfajok takarás és mindennemű fagyvédelem nélkül az elmúlt 20 évben olyanokká tudtak fejlődni, amilyenekről a képek tanúskodnak és ez egy 1985-ös -25 fokos fekvés, akkor képzeld el, mit lehetne produkálni az ehhez képest majdnem 7 fokkal enyhébb fagylefolyásokon. Szerinted hogyan lehetne ez másképp lehetséges, mint hogy ezek a magasságok már közömbösítik (részben, vagy egészben?) a hó kisugárzásnövelő, hidegfokozó hatását. Ezt, természetesen, csak ilyen áttételes módon lehet bizonyítani, de talán elég meggyőző módon.