2008/2009 vasúti menetrendről VEKE vélemény:
A kecske éhenhalt, a káposztát megették: így lehetne jellemezni a MÁV-START 2009. évi menetrendjét. Az év közben megfogalmazott - és feltehetően többször megváltozott célok az integrált ütemes menetrend dunántúli kiterjesztését, és ésszerűsítést céloztak. Az eredmény több, mint elkeserítő: az ésszerűsítés címén sikerült a Kelet-Magyaroszágon és a budapesti elővárosban működő ütemes menetrendet járatritkításokkal szétverni, míg Nyugat-Magyarországon nem jött létre az a csatlakozásokra épülő ütemes menetrend, mely valódi kínálatot teremtve kötné össze a régió városait. A sajtóban többször idézett menetrendi ésszerűsítés pénzügyi eredménye több, mint kétséges: valódi megtakarítást (személyzet, jármű) feltehetően nem értek el, Kelet-Magyarországon csupán a közlekedtetett vonatok mennyiségét mérő ún. vonatkilométer-mérőszám csökkent, ennek kapcsolata a vasút igazi költségeivel viszont nem lineáris. Jól mutatja ezt az, hogy várhatóan sem élőmunka-, sem eszközmegtakarítás nem fog keletkezni a MÁV csoportnál, ugyanannyi vasutasra, járműre, mozdonyra lesz szükség, csupán az utasok számára meghirdetett vonatból lesz kevesebb, mellyel várhatóan a bevételek is csökkennek az autót választó utasok miatt.
Kétségtelen, hogy az egész ország számára fontos az évről évre egyre több pénzt elnyelő vasút veszteségeinek kordában tartása. Erre azonban nem a megfelelő eszköz a közlekedtetett vonatok számának ész nélküli csökkentése, a vasúti üzem sajátosságai miatt ugyanis az összköltség nem arányos a vonatok számával: közel azonos költséggel lehet közlekedtetni a jelenleginél pár százalékkal több, vagy kevesebb vonatot is.
A néhány napja nyilvánosságra hozott új vasúti menetrend jelentős járatritkításokat, értelmetlen kínálatszűkítést és a vasúti közlekedés színvonalának jelentős leromlását tartalmazza – mindez viszont nem kevesebb, hanem épphogy több pénzbe kerül majd.
December közepétől a vasúttal utazók legnagyobb csoportja, a budapesti elővárosi utasok komoly színvonalromlással néznek szembe. A délelőtti személyvonatok zömmel csak iskolaidőszakban fognak közlekedni, akkor, amikor az iskolások épp a tanórákon ülnek, ráadásul egyes esti vonatok megszüntetése sem magyarázható az iskolaszünettel. Nyáron viszont a diákok mellett a bevásárló, ügyet intéző utasokat is „szamárpadba” ültetik: az elővárosi vonatok követése duplájára nő az eddiginek.
Budapest környékén az Újszász - Szolnok vonalon egész évben 60 perces követés várható a jelenlegi félórás helyett, Kunszentmiklós-Tass felől közel kétórás „lyuk” tátong a reggeli vonatok között. Székesfehérvárról reggel csak személyvonattal lehet utazni, mivel két gyorsított vonattal kevesebb közlekedik majd. A Veresegyház – Vác vonalon a csúcsidőben járó gyorsított vonatok megszűnnek, tanszünetben 60 percesre nő a vonatkövetés. A főváros és Mende, illetve Monor között 6, Gödöllő esetében pedig napi 8 vonatot kell az utasoknak nélkülözniük, itt is órásra növelik a követési időt. A zsúfolt elővárosi vonatok megszüntetésével a kormány és a MÁV vezetése újabb hathatós intézkedéseket tesz az elővárosi közlekedés ellehetetlenítése, a hosszabb dugók és a nagyobb légszennyezés érdekében.
Vidéken sem jobb a helyzet, a távolsági utasok sem ússzák meg az új menetrend hátrányos következményeit: a kelet-magyarországi sikeres ütemes menetrendet szétverve rosszabb csatlakozásokra, kevesebb eljutási lehetőségre lehet majd számítani. Kiskunhalas felé 8 helyett 6 pár távolsági vonat marad, Debrecen, Nyíregyháza, Eger, Miskolc, Szeged felé az eddigi ütemes menerendet szétverték, számos vonat tűnt el a menetrendből. A Balaton északi partját Budapesttel csak három vonatpár köti össze, Tolna megyéből pedig csak hosszú tortúrával lehet vonaton eljutni a fővárosba, mivel az összes gyorsvonatot egy tollvonással megszüntették.
