A német megszállás időpontjában a magyar politikai elit tisztában volt a holokauszt lényegével. Sztójay kormánya tehát azt is tudta, hogy a deportált magyar zsidókat a halálba viszik. Eichmannék valószínűleg kimerítően tájékoztatták az Endre-Baky-Ferenczy deportációs triót is. A csendőrök brutalitása, a gettókra és gyűjtőtáborokra jellemző szörnyű körülmények, az élelmezés hiánya, a vagonok túlzsúfolása, a rokkantak, elmebetegek és aggok deportálása mind arra engednek következtetni, hogy az akció résztvevői közül sok ezer hivatalnok, csendőr és rendőr tudta, vagy legalább sejtette az igazat. 1944 tavaszán-nyarán az Auschwitz-jegyzőkönyv eljutott több egyházi vezetőhöz és kormánytaghoz, majd a kormányzóhoz is. A gyilkolás részleteinek ismerete mégis csak néhányukat sarkallta fellépésre a zsidók érdekében. A minisztertanács egyik ülésén elhangzott, hogy a deportált magyar zsidókat a németek elgázosítják, Sztójay, Jaross, Endre, Baky mégis tagadott, és hazudott a rádióban, az újságokban és a tárgyalásokon. A deportálásokat még Horthy tiltó parancsa ellenére is folytatták, sőt a belügyi vezetés július és augusztus között többször is felkészült a fővárosi zsidók elszállítására.

No comment