Az őszibarack olyan mérsékelt övi gyümölcsfaj, amelynél nem érdemes olyan megkülönböztetést tenni, hogy "délebbiek", vagy "északabbiak". Valóban mutatkozik eltérés a téli rügyfagyási hajlamban az egyes fajták között, de ha mi odáig merészkedünk, hogy a füge szintjén korlátozott téltűrésű növényekkel foglalkozunk, akkor az őszibarack egyetlen fajtáját sem szabad említenünk ilyen korlátok tükrében. Ami pedig a vegetációs időszak napfénytartamát, hőösszegét és egyéb, szakkönyvek által korlátozó tényezőkként emlegetett klímaparamétereket illeti, a sokéves tapasztalatok magukért beszélnek:
egy hűvösnek, csapadékosnak és napfényszegénynek bélyegzett Zala megyében az olaszországiakkal azonos időben érnek a teljes vegetációs időszak hőösszegét a végletekig kihasználó októberi fajták is, a korábbiak pedig szintén azonos időben, vagy elhanyagolható különbséggel érnek (17 éves időszak összevetésével megállapítható módon).
Az alábbi olasz őszibarack-teszt táblázaton is látható, hogy a Venus-t a római(!!!!) kutatóintézet kísérleti ültetvényében 2003-ban augusztus 20-án szüretelték. Én a csörnyeföldi szőlőhegyen 2008-ban augusztus 18-án. Igaz, hogy eltérő évjáratról van szó, mégis magukért beszélnek ezek a tények. Miután nem tapasztalok az egyes évek közt 10 napnál nagyobb eltérést ugyanazon fajta érésében, a legrosszabb kombináció is max. egyhetes késést feltételez érésben a rómaihoz képest, lévén, hogy 2008-ban két nappal előbb szüreteltem, mint ők 2003-ban.Ezek után kell-e korlátozó tényezőkről beszélnünk az őszibarack esetében? (A betegségekre való hajlamon kívül.)