Egy vers:

 

Börzsönyi Erika

 

 

Egy másik dimenzió

 

Hajnalban, még a teljes

ébredés előtt, magam

elé idéztem testedet

mint térkép, jelensz meg,

látom mindenségedet!

Hajlatok, ívek, megannyi

sziget, melyek rajtad

hajózó kezem, szám,

nyelvem számára kínálnak

menedéket. Milyen szép

is egy szeretett férfitest!

 

 

Tegnap írtam egy verset.

Költő s múzsája szeretkezett.

Te bennem, én köréd fonódva

s elindultak bennem a fürge

gyönyör hullámai, majd a

lassú verssorok. Míg elmondtam

neked az épp megszülető verset,

láttam, amint szemedben

gyülekeznek a könnyek.

Már egy másik

dimenzióban jártam,

megszűnt köröttem a világ

eltűnt velünk együtt az ágy,

 a szoba és a verssorok

csak te voltál és én

s együtt szálltunk a

gyönyör hullámain.