Egy fiatalember sétál a városban. Az egyik téren leül egy padra.

Mellette idősebb úriember újságot olvas. Kis idő múlva, természetesen - oh Álmok! oh, régi szép idők! - beszélgetni kezdenek.

A téma hogy, hogy nem, az ország helyzete, és végül rákerül a sor Gyurcsány Ferencre is.

Az idősebb a fiatalemberhez fordulva megkérdezi:

- Tudod, Gyurcsány Ferenc olyan, mint egy teknősbéka egy oszlop tetején.

A fiatalember elgondolkodik, majd megszólal:

- Nem értem azt a dolgot a teknősbékáról az oszlop tetején... Mit akar ez jelenteni, mit akar ezzel mondani Uram?

Az idősebb ember válaszol:

- Ha vidéken, a mezőn sétálsz, és egyszerre csak meglátsz egy teknősbékát, amely egyensúlyoz egy villanyoszlop tetején, mi jutna az eszedbe?

Mivel észreveszi az értetlenséget a fiatalember arcán, hozzáteszi:

- Először: TE nem érted, hogyan került oda.

- Másodszor: TE nem akarod elhinni, hogy ott van egyáltalán.

- Harmadszorra: TE jól tudod, hogy egyedül, magától nem kerülhetett oda.

- Negyedszer: TE biztos vagy abban, hogy nem kellene ott lennie.

- Ötödször: TE tudatában vagy annak, hogy semmi hasznosat nem fog tudni tenni ott fent, semmi jó nem származhat abból, hogy ott van.

Így tehát, az egyetlen és ésszerű dolog: segítséget kell nyújtanod ahhoz, hogy onnan lekerüljön.

A teknősbékát, a saját érdekünkben is, le kell venni az oszlop tetejéről!