Köszi :)))

Néha az az érzésem, hogy nem kéne mást csinálni, mint minden második állításnak utánanézni.

A teljesség igényének kedvvért: az eredeti állítás úgy szólt, hogy helyi adók kapcsán "az egy adózóra jutó átlagos adóbevétel". Ha jól értem, akkor úgy cakkumpakk minden helyi adóbevételt elosztanak az adóalanyok számával. Mondjuk tök hülyeség egy iparűzési kapcsán a multi telephelyét egy ebadó kapcsán a családanyával összehasonlítani, de valóban érdekes számokat kap az ember. Világos, hogy egy vállalkozásokkal és munkahelyekkel teli város esetében (ahol inkább a befelé ingázók csak emelik a helyben megtermelt javakat) sokkal magasabb számot kap az ember, mint egy alvóvárosban (ahol a kifelé ingázók azt a keveset is elviszik). De azt borzasztó üzenetnek érzem, hogy mindez azt sugallaná, hogy amit egy nemlétező ipartelepen nem lehet behajtani, azt majd kifizetik a családok. Legalább részben, mert lám még Tatabánya is ... Továbbra se felejtsük el, hogy az állami feladatok önkormányzatkora osztása, majd az annak ellátáshoz szükséges források elvonása nagyon nehéz feladat elé állítja az önkormányzatokat. Egy darabig megy a vagyonfelélés, de amikor már a közműszolgáltatókat is eladták, akkor csak a szerencsétlen bennszülött rabszolga marad, csak azt lehet sanyargatni. Erre meg nehéz jó PR-t gyártani.