Isten volt az első humanista, majd Jézus is azzá lett, ám követői egoisták voltak, ki akartak tűnni, fel akartak emelkedni mindenki fölé, a kereszténységnek ez a hajtó motorja!
Nem az alázatossátg, lásd a reformátusokat, a gőg, az önteltség, a mindnkinél többet tudás illúziókeltése, és nem utolósó sorban a gyilkos Kálvint nagyobbra becsülik az igazságnál, Istennél, Jézusnál, akik csupán reklámpropaganda hivatkozási alap lett eme képmutató reformerek érdekében és fényezésében!
Arra sem hajlandóak, hogy kimondják alapítójuknak tekintett reformációs kálvinistákra, hogy igen sok bűnt követtek el felebarátaik ellen, az emberiség ellen, az Isten ellen, és vizet prédikálva lerészegedtek a borivászataiktól!

Nem lényeges egy hitelét vesztett egyház tekintélyének sem a véleménye, hisz nem mérvadó, nem Istentől származóak azok, hanem saját képmutatásaikból!

Tisztelet a kivételeknek, ha kevés is van köztük, azt sem az egyház nevelésének köszönhető, hanem saját természetüknek, hogy meg tudtak maradni olyannak, amilyennek kell és nem váltak egyházi bábokká!