Üdv!
Értékelem.
Nos, igen, ezek a dolgok túlnőnek ítéleteinken, és ezzel meg kell tanulnunk együttélni, lázadozni -abban van valami megmosolyognivaló, ugyebár.
Szerintem egy dolog a toleráns hozzáállás, amiről beszélsz, ez elsajátítható megfelelő szellemi és lelki rugalmassággal, nyitottsággal.
Másik dolog, hogy felelősségnek érzem így is kiállni amellett, hogy nem terjedjen a káosz, ha nem muszáj.
Mert el tudom képzelni, hogy egyszer egy szép napon bemegyek egy boltba és -ad absurdum- már nem csak a kiló, de a gramm sem fogja azt jelenteni, amit jelentett, de még a párizsi is sajtot jelent, a tej meg ásványvizet -mert hát jó az úgy, csak módosultak az értelmezések, rendben van ez így.
És mindig lesznek, akik a legtiszteletreméltóbb liberális hozzáállással és a legbrilliánsabb gondolatmenettel levezetik majd nekem, hogy így is minden a legnagyobb rendben.
T. Urak/Hölgyek, hol van akkor a határ?
11.11 11:11