http://www.stop.hu/articles/article.php?id=407076&lstparts=0

"Október 25-én a később évtizedekig Lenin nevét viselő városban csupán néhány apró jel utalt arra, hogy éppen hatalomátvétel zajlik. A bolsevikok a katonai vezérkar székhelyét például úgy foglalták el, hogy "bementek és leültek, miközben azok, akik ott ültek, fölálltak és távoztak" - idézi egy résztvevő visszaemlékezését Richard Pipes amerikai történész "Az orosz forradalom története" című munkájában. Estére a kulcsfontosságú hivatalok és közintézmények, telefonközpontok, postahivatalok, vasútállomások a bolsevikok kezén voltak.

A régi hatalom jelképének számító Téli Palotában azonban a kormánytagok békésen levest, halat és articsókát vacsoráztak. Igaz, mozgásukat jelentősen megnehezítette, hogy gépkocsiikból az előző éjszaka a bolsevikok kilopták az elosztókat, így azok használhatatlanná váltak. Maga Kerenszkij miniszterelnök is egy kölcsönautóval ment ki a frontra, hogy ott toborozzon segítséget a bolsevikokkal szembeni ellenálláshoz. Pechjére már az elején problémával szembesült: amerikai sofőrje eltévedt Szentpéterváron, így folyton kérdezősködnie kellett, hogy merre menjen.

Időközben az Auróra cirkáló - ahogy később heroikus hangulatú költeményben is megírták - "befutott a Névára", de a Téli Palota ostromára jelet adó ágyúlövéseiről a Szovjetunió bukása után kiderült, hogy inkább csak pukkanások voltak. A hajó ugyanis nem sokkal korábban jött ki a javító-dokkból és csak néhány vaktöltény volt a fedélzeten. Igaz, azokat a legénység becsülettel eldurrantotta. Nem jelentett sokkal nagyobb veszélyt a Téli Palotában lévők számára a Péter-Pál erődből ellőtt harminc-negyven éles ágyúlövedék sem. A legtöbb célt tévesztve a folyóba hullott. A legkomolyabb kárt az okozta, amelyik letört egy darabot az épület egyik ablakpárkányából"