Akkor kénytelen leszek elmesélni.....
Egy szokványos szombat délelőtt kezdődött.....elmentünk a Tecsóba.....kérdeztem Csaló bá'-tól mit szeretne ebédelni, de nem tudta (azóta is állítom, a probléma ott indult).....sertepertéltünk a husik körül, és megszavaztunk egy nagyon szépen kinéző pulykacombit....hazaértünk, és befáradtam a konyhába.....összevágtam a hagymát, és feltettem egy kis olajba....közben bevillant, ha már olyan szépen szeletelt a husi (6 szelet volt), miért nem raktam inkább sűtőbe a hagymával....ez a gondolat annyira megtetszett, hogy rögtön le is vettem a tűzről a hagymát, és a tepsibe pakolt husira öntöttem....úgy félig megdinsztelve.....továbbgondoltam, és arra jutottam, talán fel is szeletelhettem volna....így egy negyed óra sütés után, kivettem a tepsit, és késsel villával felcsíkoztam (elég forró volt, másképp nem ment) ....na, mondom: már majdnemhogy, csak mi lesz hozzá a köret? ....majdnem tészta lett, de tarhonyát választottam (ez is egy fordulópont volt) ....olvastam a leírást, miszerint meg kell pirítani, mielőtt megfőznénk....ó, ez egyszerű, berakom a husi mellé a tepsibe, és egy füst alatt letudom ezt a kérdést....betettem....gondoltam, legyen akkor már krémes állagú a dolog, ezért nem csak vizet, hanem tejet is öntöttem mellé....jól megfűszereztem, és hagytam egy ideig....aztán, véletlenül kinyitottam a mélyhűtőt....(ez sem volt egy átgondolt művelet).....na, ott meg fagyasztott brokkolit találtam....azt is betettem a husi és a tarhonya mellé....ez mind nagyon lassan ment, szal cirka 3 óra múlva úgy éreztem kiveszem, és tálalom.....Csaló bácsi még fújta, amikor én már bekaptam egy husit.....pfffú, mondom, ez még nincs kész, mert kemény, ne edd meg.....visszakapartam a tepsibe, és megint beraktam a sűtőbe....egy kicsit gyanús volt, hogy ennyi ideig kell a pulyka husit sütni, ezért felhívtam anyámat.....Ő világosított fel, hogy az a husi már soha nem lesz puha.....