Bajnak nem baj, de én valahogy nem tudom megtenni, hogy elutazzak pár napra vagy akár 1-2 hétre a gyerek nélkül. Inkább olyan programot szervezek, ami mindenkinek jó, csak együtt legyünk, éljük át együtt a különleges élményeket, mert számomra ez sokkal többet jelent, mintha egyedül tenném. Valószínűleg az az egyik fő oka, hogy annyira szeretek utazni, hogy bűnnek érzem megfosztani ettől a saját gyerekem, azt akarom, hogy ő is részesüljön minden jóból, amiben nekem részem van. Mi így töltődünk fel egész évre, s ettől talán még jobban érezzük, hogy összetartozunk. Annak pedig külön örülök, hogy a gyerekem olyan különleges élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodik, amelyektől sokkal magabiztosabban fog mozogni a világban, s ezek az emlékek és az utazásokon megszerzett tudás akkor is ott lesznek neki, amikor mi már nem.