Az ilyen helyzetek az abszolút minimumokat kevésbé befolyásolják és ebből következően a korlátozottan téltűrő növények túlélését sem. Ninovarga is csak azért hasonlította össze azzal a "gagyi" USDA-térképpel, mert feltételezte, hogy a készítésekor ezeket az áramlási helyzeteket vették számításba. Ami persze hibás módszernek tűnik, ahogy nagyon helyesen látod. Csupán arról volt szó, hogy "a külföldiek" észrevették ezt a jelenséget, ebből vélhetően hibás következtetést vontak le, mert ha számításba is kéne venni valamilyen légköri jelenséget a kisugárzási inverzión kívül, az nem a kezdődő melegedés, hanem épp a hidegbetörések. A Kárpát-medencébe jellemzően három irányból törhet be szélsőségesen hideg, kontinentális eredetű levegő: az Északkeleti-Kárpátok, Beszkidek, Vereckei- hágó irányából; északnyugatról, a Dévényi-szoroson és a Fehér-Kárpátokon keresztül; valamint délkeletről, a Vaskapu-szoros irányából. Viszont bármelyik esetben általában teljes hidegelárasztás jön létre, így megint csak a helyi domborzati tényezők számítanak, esetleg azt kellene megvizsgálni, hogy ilyen helyzetekben az éjszaka folyamán a beáramlás irányában mennyire marad meg a szél: általában az északkeleti és az északnyugati szélcsatorna működik ilyenkor. Viszont ez is zömmel csak a kritikus időszak első éjszakájára igaz, pedig egy ilyen időszak általában három éjszakát érint, legtöbbször a második, vagy a harmadik hajnal a kritikus, ilyenkor már megszűnik a hideg beáramlása, a rendkívül hideg levegő nyugalomba jut és az esetek többségében elkezdődik a melegedés, zömmel a most látható irányból, ez pedig többnyire a szél fordulásakor teljes szélcsendet eredményez: na ilyenkor van a katasztrófa. Nem azért tettük be ezeket a mostani térképeket, mintha ez mindig így lenne, de egy eléggé gyakori időjárási helyzet a téli félévben, de a kritikus minimumhőmérsékletekhez nem sok köze van, viszont statisztikailag egy térség középhőmérsékletére már éppen lehet hatással. Ennek a téltűréshez semmi köze, esetleg inkább még hátrányt is jelenthet a nyugalmi időszakban, pláne azért, mert ez a szituáció a téli félévben jellemző. Eddig úgy tűnik, hogy nincs olyan az általunk tárgyalt növények közül, amelynek vegetációs idejében ne lenne elegendő a hőösszeg az ország bármely térségében. A füge termeszthetőségét is elsősorban a téli abszolút minimumok és a fagymentes időszak hossza határozza meg, amit -mint mi azt már szerencsére tudjuk- nálunk szinte kizárólag a helyi domborzati tényezők határoznak meg. A kivi termesztésével kapcsolatban pedig nincs is szükség klimatológiai fejtegetésre, mert a medence területén minden éghajlati paraméter megfelelőnek tűnik számára. Az általunk feltett hőtérképek inkább azt próbálják kifejezni, hogy még azokban az esetekben sem a magyar meteorológiai szakma tévhitei jönnek be, amikor netán valóban térségi különbségeket figyelhetünk meg egy-egy időjárási szituáció esetén.