A kereszténység megosztottsága nagyon jót tett az iszlám hódítók érdekeinek 638-ban, 711-ben, 1187-ben és 1536-ban egyaránt.

Vice versa a keresztényeknek 1980-ban és 2003-ban..:)

Jézus "Istenné avatásán" nem a zsinatok búzgolkodtak, hanem legkésőbb János evangéliumának írója valamikor 100 környékén. Végtére az ókori zsidó próféták mártíromságától a keresztények a mártíromság értelmével különböztették meg Krisztusét; így a kereszthalálnak és feltámadásnak az együttese már a legkorábbi keresztény tanításnak is a magját alkotta, minden teológiai értekezés nélkül is. Komolyan venni mindezt nyilván hit kérdése, ebből a szempontból talán szót érdemel a 'civilizációs hátrány' is: ti. hogy a fönti világhoz képest ez a lenti minden szempontból relatív és bizonytalan. Európa a maga hódításai folytán mégis a világ fölébe emelkedett, talán, mert az egyéni szabadság és a gondolati sokszínűség mozgatta meg, ahogy arról stalk-r is írt.