"Szóval azt mondod, hogy ha szívod kifele a levegöt 1 helyiségböl, az nem pótlódik, hanem még a falon keresztül is megyen kifele. A falon át, amit fóliával leszigeteltél."
Nem a levegőről beszélek, hanem a benne lévő vízgőzről.
És a magyar télről. (floridai nyárban ennek nincs sok értelme :-))
A szellőztetés télen is működik, persze, de csak olyan mértékben, hogy a fűtési költségek is ésszerű korlátok között maradjanak. Annyira sosem cseréled ki a levegőt, hogy a belső páranyomás kisebb legyen, mint a külső, a páradiffúziót a falban a szellőztetés csak csökkenti, de meg nem szünteti, páradiffúzió a falban mindig van, ez egy normális jelenség, a baj akkor kezdődik, ha valamilyen gátba ütközik, feldúsul, feltorlódik, pláne, ha ez a fal egy hideg pontján történik meg, ahol ráadásul még ki is csapódik.
Ez egy többtényezős játék, az győz, aki eléri, hogy a relatív páratartalom ne érje el a 100%-ot a fal belsejében. Lehet úgy csinálni, hogy kevés párát engedek bele (szellőztető rendszer és/vagy belső párazáró réteg), és/vagy úgy is, hogy melegen tartom a falszerkezetet (pl. kívülről leszigetelem).
Most gyorsan körbenéztem a neten,
a Leier és Porotherm falazó elemek páradiffúziós ellenállási száma kb. 4-10;
a polisztirolhaboké kb. 20-40;
a kőzetgyapot és üveggyapot hőszigeteléseké kb.1-2,5.
Hogy az idézett panel rétegeiben a páradiffúziós ellenállási szám hogyan alakul, azt nem tudom, és azt sem, hogy a világ melyik éghajlati övében használják, de ha a belső oldalon van egy párazáró réteg, aztán egy habréteg, aztán meg kívül egy vízzáró de páraáteresztő réteg, akkor akár nálunk is működhet, lakni mondjuk én sem laknék benne.
A külső polisztirol hőszigetelést (belsőt sem! de az egy külön téma) egy téglafalon nem ajánlanám senkinek, mert akkor lehet imádkozni, hogy a hőszigetelés és a belső fűtés mindig tartsa az épp aktuális harmatponti hőmérséklet felett a hőmérsékletet, ha már összegyűjtöttünk a fal és a hőszigetelés határán egy csomó párát.
Ha homogén a fal, akkor nincs páratorlódás, de attól még nem lehet hátradőlni, mert még lehet belül magas a páratartalom (pl. nagy a család, kicsi a szellőzés), és/vagy lehet hideg a szerkezet (pl. egy szigeteletlen B30-as külső fal). De akár tökéletesen is működhetnek.
Vertfalnál, vályognál sokszor az a baj, hogy hiányzik a vízszigetelés és a talaj felől is feláznak, azzal a párával is kezdeni kell valamit.
Szalmaházat egyet ismerek, valahol Sárospatak környékén, az úgy tudom jól működik.
Ha engem kérdezel, egy korrekt megoldás pl. egy 38-as tégla fal, rajta kívül pl. 5 cm valamilyen kőzetgyapot hőszigetelő rendszer.