'Nádtorzsa' jelentésű kotú szavunk őrizhette meg ezeknek a korai időknek az emlékét

 

 

A TESz szerint vitatott eredetű, de végső soron hangutánzással keletkezettnek tartják egyes magyarázói: eredetileg "a gödörben összegyűlő víz mozgásával, illetőleg a mocsaras helyek cuppogásával kapcsolatos jelenségek lehettek a névadás alapjai". Mások a kunkorodik ige családjába tartozó kifejezésként írják le, és valamiért az 1408-ból adatolni kívánt 'gödör a halastavakban' jelentésből vezetik le, annak ellenére, hogy ez utóbbi értelme náluk is feltételes, azaz látniuk kellett volna, hogy már csak ezért sem szabad ilyesfajta elméleteket építeni rá. A TESz szerzői meg is jegyzik, miszerint: "Egyik magyarázat sem túlságosan meggyőző sem hangtani, sem jelentéstani szempontból."

 

  Nem is beszélve a másik változatról, ti. a kotú azon jelentéséről, mely  TOLLAK  TÖVÉNEK  védőburkát jelöli. Ez a védőburok az, mely kopasztásnál sokszor bennmarad a bőrben, apró piciny kiálló toll-, vagy szaru"zászlóval", melyet - bizony - körömmel kell kiszedni a bőrből, különben roppant kellemetlen látvány, főleg evés közben.

  Namost ez végképp kevésbé "meggyőzővé" teszi a TESz-i levezetést, szemben a torzsa-nádtorzsa jelentéssel. Jelzem a másik torzsa, a káposzta torzsája szintén tövet takar, mégpedig felülről nézve a levelek, alulról nézve a tő szétágazási tövét. Ezen a vonalon eredményesebb lehetne a "kutakodás/kotukodás"cc(:ez utóbbi mociga is lehetett volna:)

 

 kisharsány