- BAROKK -

Arra gondoltam, most nem írok általánosságokat, inkább bemutatok egy csodás épületet, amit, ha kedved tartja magad is megnézhetsz.
A Batthyány téri templomot.
Ez egy csodálatosan klasszikus barokk alkotás.
Legérdekesebb az alaprajzi elrendezése:
Nem tudom, mennyire vagy jártas építészeti téren, de minden korábbi korban a templomok alaprajza egy kereszt alakot formázott. A hosszirány volt a főhajó, a keresztirány a kereszthajó, a metszéspontban pedig kupola helyezkedett. Ezt hívtuk főhajós templom elrendezésnek. Itt megváltozik teljesen az alapkoncepció és ellipszis alakú belső teret hoz létre az építész.
A barokknál ugyanis nagyon fontossá válnak az ívek. Imádja a hullámzást. Kedvenc alakzatai a kagyló, csiga. Minden amivel mozgalmassá lehet tenni a teret.
Játszik az ívekkel, pozitív és negatív irányban használja. Ez nagyon jól észlelhető a bejárat feletti ablaknál. Az ablakokat is másképp értelmezi: nem az egyszerű négyszög, v. félkörívet használja, hanem más hatást keltő bonyolultabb rendszereket. Körszeletívet, kosárívet...
Párkányokkal tagozza az épületet. Imádja a párkányt. Ezzel is rá tud játszani a mozgalmasságra. Ekkor találják fel a gipsz stukkózást is. Ezzel a balső terek mozgalmasságát tudják növelni, hullámzást visznek a vonalakba. Mindennek keretet adnak.
De a legérdekesebb, és legbonyolultabb a tetőszerkezet.
Oda is beviszik az íveket. Nézd meg a templom két tornyát!
Micsoda mestermunka!!! Milyen ácsmester kell ahhoz, hogy egy ilyen szerkezetet létre tudjon hozni, ki tudja találni, hogyan készítse el. Itt a tervezőnek is mesteri képességűnek kell lennie. Oltárian bonyolult szerkezetek ezek, ráadásul itt nem csak az esztétika fontos, hanem az időállóság, hogy ne ázzon be, ne menjen tönker egyhamar.

Különben a barokkról eszembe jutott amit a férfi és női gondolkodáskülönbségről beszéltünk. A részletekre hajlás, és globális gondolkodás. A barokk ötvözi a kettőt.
Egy apró részletből indul ki pl. egy kagylóformából. Hozzáigazítja az ablakot, ahova épp el akarja helyezni. Majd továbbgondolja, hozzáigazítja az egész homlokzatot. Majd ismét továbblép, és már nagyobb léptékben gondolkodik és az egész utcát akarja megtervezni ugyanazokkal a motívumokkal. Végül az egész teret alakítja ennek megfelelően. KIALAKÍTJA A STÍLUST.
egységessé teszi az egészet kezdi egyben értelmezni. Majd egyszer csak visszatér a részlethaz és létrehozza a belső teret. És nem csak magát az épületet alakítja, ahnem a berendezéseket is. A bútort, a kerámiát ... még a legapróbb tárgyakat is ezen elv szerint formázza. Összhatást hoz létre.
Azt hiszem ez teszi mégis valahol csodássá, a fejlődés új részévé a barokkot.