Érdekes most az idokep.hu hőtérképét tanulmányozni: a 725 m magas Kendig-csúcs még mindig a legkedvezőbb inverziós pozícióban van 15 fokkal, míg az 1015 m-es Kékesen már 10 van az OMSZ szerint. Ez pillanatnyilag azonos az "enyhébb" fagyzugok, átlagosnál kissé rosszabb tereppontok adataival. Most a két csúcs között van az a bizonyos határ, persze ez biztos csak most van így. Meglátásom szerint nem húzható meg egyértelmű, mindig ugyanott elhelyezkedő, éles határ, ami fölött már nem érvényesül a kisugárzási inverzió kedvező hatása a ritkább levegő, az eleve kisebb nappali felmelegedés, a földfelszíntől való távolság és a szállított hideg levegő miatt. Most mondjuk 800 méterig felfelé egyre melegebb van, 1000 m körül megint lecsökken 10 fokra. Viszont már olyan 250-300 m körül is 15 van, tehát onnan 800 m-ig stagnál. Ebből is úgy tűnik, hogy a 300 méter lehet a a legjobb kontinentális viszonyok között. Ezt kellene az arra illetékeseknek kutatniuk. Vajon meddig növekszik a magassággal az évi középhőmérséklet és hőösszeg és mikortól csökken pontosan? Meddig nőnek a minimumhőmérsékletek és mikortól csökkennek? Mit jelent ez pl. a korlátozottan téltűrő füge esetében a mi viszonyaink között? Ezeket a kérdéseket elsősorban gondolkodtatásként teszem fel, de valóban nekem is csak hozzávetőleges sejtéseim vannak, mivel szerintem nem csak Magyarországon nem foglalkoznak ezzel különösebben. A pozsonyi repülőtéri állomás pedig már többedszerre romlik el, 0 fokot mutat, ez jelenleg képtelenség lenne.