>orgonamuzsika
Azt megszeretni szinte csak élőben lehet. Csak megszeretés után szabad rögzített felvételekhez nyúlni. Szerintem.
Ahogy a ballethez, úgy szerintem az orgonához is affinitás kell legelébb. Arra kell ráérezni, hogyan miképp lett a "hangszerek királya".
A legesélyesebb orgonához közelítések (ha nem Bach), akkor a késő romantikus francia nyelvterületű slágerszámba menő vagy nem menő gigantikus és virtuóz szabaddarabok. De idesorolom a nem avantgarde 'kortárs' (akár magyar) szerzők egyházi darabjait is. Csoda dolgok vannak köztük is. A megfáradt urbánus ember menekülése szépbe és elmélyedése a végtelenbe.
Ha orgona és Bach, akkor szerintem egyértelműen a Vivaldi átiratokkal célszerű kezdeni, az egyrészt könnyed és potenciálisan ismerős bevezetés, másrészt elementáris erővel magával ragadó (szvsz). Majd a predúdium és fúgák jól megválasztott sorrendjével érdemes folytatni. (prelúdum helyén lehet fantázia vagy toccata is)

>Brandenburgi versenyek
Ebben a ciklusban az az utolérhetetlenül zseniális többekközt, hogy mindegyik egy külön mikrokozmosz (talán a III. és VI. fakad leginkább egy tőről)
Gidon Kremerrel mint karmesterrel teszik neked?