Kogitano Creative Commons License 2008.10.09 0 0 331

Nem csak a részletekkel ( a bizonyítás részleteivel) van gond.

Ennél sokkal nagyobb probléma az elméleti alapok teljes hiánya.

 

Az, hogy a statisztikában növekvő mennyiségekhez eleve valamiféle pozitív értéket rendelnek. Itt az a gondolat fundamentálisan hibás, hogy a Nobel díj vagy magasabb végzettség illetve a magasabb IQ az bármiféle pozitívumot rejtene magában, pusztán saját esszenciáját tekintve, vagy a kettő pozitív korrelációja is mutatna valami előnyt bármelyik korrelált tényezőt viselő  csoportnak.

 

Még alacsony IQ-val is belátható, attól, hogy valami növekszik vagy magasabb, attól az lehet éppen negatív dolog is ( dohányosok száma, depressziósok száma, rákos sejtek mennyisége egy daganatban... ).

Attól, hogy valaki magasabb szinten kvalifikált, attól lehet sokkal nagyobb gazember ( és a valóságban a fehérgalléros bűnözést vizsgálva / a sokszor törvényesített lopásra és kizsákmányolásra különös tekintettel / erre a következtetésre juthatuk).

 

Ez pontosan ugyanúgy igaz az IQ-ra is, ráadásul  az IQ és az intelligencia nem erősen korrelált.

 

A vallásosság, mint saját vélekedés egy attitűdről nincs korrelációban azzal, amit ténylegesen istenhitnek kellene nevezni ( már Jézus is felhívta a figyelmet, hoyg nem az jut be a mennyek országába, aki mondogatja, hogy uram! uram !, hanem aki megtartja az Atya parancsait. )

 

Végezetül teljesen nyilvánvaló, hogy minden mennyiségi növekedés bármiféle paraméterben a dolgok lényegét tekintve ( ami Istennel kapcsolatos) éppen hogy semmilyen előnnyel nem rendelkezik ( tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz, sokan bemennek rajta, szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet, kevesen vannak, akik megtalálják).

 

(pontos referencia  : Mt 7.13-14 ,  7.21  :)  )

Előzmény: stat rosa pristina nomine (329)