Pusztán a témához tartozó módon megemlítettem, hogy a nőkre jellemző ösztönvezérelt, érzelmi alapú kirohanásokkal nincs mit kezdeni, észérvek úgysem hatnak rájuk. Bár azért az érdekes, hogy egy falusi háziasszony, aki állatok közt nő fel, sosem menne tüntetni kutyák vagy macskák jogaiért.

"Igen én kikötném azt az embert..élje át azt amit az a kutya érzett!"

Úgy viselkedsz, mintha téged kötöttek volna ki. Pedig csak egy kutya volt, ráadásul nem is a te kutyád. Mintha valamiféle közöd lenne annak az állatnak a szenvedéséhez, mintha te is éreztél volna belőle valamit.

"Szerinted egy állat nem szenvedhet?Nem érezhet fájdalmat,dühöt,egyáltalán nem lehet éhségérzete?"

Dehogynem. Csak ezek egy emberével nem egyenrangú, állati érzések. Az éhségérzet persze ugyanaz, de a fájdalom egyszerűbb, kevésbé összetett, gondolat- és önsajnálatmentes, dühöt pedig semmiképp nem érzett az éhező állat a gazdája iránt, hogy miért nem ad neki enni. Az ehhez szükséges kombinatív készség (annak felfogása, hogy egy bizonyos ember miatt éhezik), a kutyában nincs meg.

"De TE csak pénzbírsággal büntetnél meg mindenkit.És az az ember aki ölt az csak 5 év börtönt érdemel?Az olyanokat mért nem lehet "megölni"?"

Nem tudom, ezeket honnan vetted.Én ebben a konkrét esetben írtam pénzbírságról, nem "mindenki" esetében. Gyilkosokról meg egyáltalán nem volt szó.