Minimum egy dologban rokonlelkek vagyunk. :o)
Én is elég szabadon asszociálok, és éreztem, hogy ez sokszor túlmutat egy adott topik határain, mégha elnézőek is velem szemben a topiktársak. Nem véletlen, hogy megszületett ez a blogszerű topik, vagy topikszerű blog. Ide viszont lehet jönni, mert nincs offtopik, és nincs rossz irányba menő beszélgetés, maximum nem szólok hozzá (amihez nem tudok)
Úgyhogy itt mindig otthonosan fogsz tudni mozogni! :o)

Celine Diont nagyon szerette egy volt kolléganőm. Akkoriban talán még én is lelkesedtem főleg a hangjáért, mára már őbeléje is belefáradtam, főleg amióta találkoztam a nem-angol nyelvterületű populáris zenével.

Nem mondod, hogy te emlékszel ilyesmire, hogy Bombanő?! ;) Egyébként igenis meg nem is. "Igen", mert a Bombanő egy kultikus ikon a témát illetően ami kellő erővel alapozta meg a tárgybeli asszociációkat. És "nem" annyiban, hogy a film nélkül is, a zene önmagában is (mármint Ravel Bolerója), nagyszerűen érzékelteti a latinos vérpezsdítő érzékiséget, én legalábbis így vagyok vele. Érdekes módon ez a Boleró is agyonjátszott sőt túljátszott mű, de ez még nem tudott bennem elfáradni.