Nagyon jó és érzékletes példák arra, amit mi már mindannyian tudunk és elhiszünk. Innen már azt gondolná az ember, hogy lehetetlen, hogy valaki ezek után ne győződjön meg ennek igazáról, érvényességéről és még ezek után is kétségei legyenek.
Az általunk nyomon követett példák olyan megerősítést adnak, hogy ha nem ismerném a bibliából a következő történetet, el sem tudnám képzelni, hogy a kivivel kapcsolatban legyen még "tamáskodó". De nem feledkezhetünk meg róla, hogy ilyen embertársaink is vannak:
"Tamás pedig, egy a tizenkettõ közül, a kit Kettõsnek [Ikernek] hívtak, nem vala õ velök, a mikor eljött vala Jézus. Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Õ pedig monda nékik: Ha nem látom az õ kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom az ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az õ oldalába, semmiképen el nem hiszem. És nyolcz nap múlva ismét benn valának az õ tanítványai, Tamás is õ velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívõ."