Mindenképpen tájékozódj alaposan az adott iskoláról, a tantervről, a módszerről, a pedagógiai elvekről.

Írtál ugyan a fiadról, de kívülről nem nagyon fogja tudni senki megmondani, hogy neki bejönne-e ez a képzés, ezt ti tudjátok eldönteni, ha alaposan megismeritek. Fontos, hogy neked is be kell, hogy jöjjön, a te elvárásaidhoz is kell hogy illeszkedjen.

Általánosságban lehet csak válaszolni. Saját tapasztalatom szerint waldorfos csoportba viszonylag könnyű új gyereket bevinni, itt arra vannak szocializálva  a kölkök, hogy bevonják egymást a játékba. Hogy ez valóban így van-e vagy nem, nem tudom, a mi ovinkban annak idején a lányomat már az első naptól hívták a többiek (régiek) játszani (másik oviból került be), és most az első osztályban sem nagyon lehet már érezni egy hónap elteltével, hogy kik jártak együtt w-oviba és kik az "újak", teljesen elkeveredett a társaság (a lányom most legtöbbet pl egy új kislánnyal játszik). Tehát ha ez máshol is így van, akkor talán a beilleszkedés nem gond. Ez egy plusz. A pedagógiából következik, hogy itt ha egy gyerek gyengébb valamiből, akkor emiatt nem fogja "hátrányos megkülönböztetés" érni, biztos van, amiben meg ő a jó, és arra fognak koncentrálni (és ez lehet pl készségtárgy is, nem csak a matekmagyar számít erénynek), ezért az önbizalma is javulhat.

Ellene szól viszont szerintem esetetekben a w-nak, hogy már most a továbbtanulási esélyeket latolgatod: ez azt jelenti, hogy ilyen elvárásaid vannak a fiaddal szemben? Mert ha igen, akkor lehet, hogy neked nem annyira passzolna ez a módszer. Itt ez a kérdés eleve  nem úgy tevődik fel, hogy a gyerek vajon bejut-e majd az egyetemre a w-érettségivel, hanem hogy sikerül-e megtalálnia magának azt a szakmát, hivatást , amiben kiteljesedhet. Ez nem jelent feltétlenül felsőoktatást, hanem attól függ, hogy mi az.  Ide VSZ úgy érdemes hozni gyereket, hogy "inkább legyen egy boldog fodrász, mint egy frusztrált alkotmányjogász".