A KENNEDY GYILKOSSÁG REJTÉLYEI
2008. 02. 06.
MERÉNYLET AZ ELNÖK ELLEN
1963. november 17-én riasztó tartalmú telex-üzenet érkezett az FBI-központjába. Az üzenet feladója szerint “egy félkatonai forradalmi csoport arra készül, hogy merényletet kövessen el Kennedy elnök ellen Dallasban…” Az üzenetet szétküldték az ország valamennyi FBI irodájának, de mégsem tett senki semmit. Hasonló tartalmú jelentéseket kapott a CIA és mégsem tett senki semmit ugyanis 1963. November 22-én, texasi útja során Dallasban, több puskalövéssel orvul meggyilkolták az Egyesült Államok 35. Elnökét John Fitzgerald Kennedy-t. Azóta újságcikkek, tanulmányok, könyvek, filmek tucatjai foglalkoznak a gyilkosság körülményeivel, politikai hátterével az elmúlt negyven év alatt a XX. század egyik legnagyobb történelmi rejtélyének tartott merénylettel. 1963. November 20-án reggel a Fehér Házban Kennedy két szenátorral reggelizett. Hale Buggs és Hubert H. Humphrey nyugtalanságukat fejezték ki az elnök texasi útja miatt, de Kennedy hajthatatlan volt, mert Texas igen fontos állam volt a közelgő elnökválasztás szempontjából még akkor is, ha ebben az időszakban itt követték el a legtöbb gyilkosságot.
(11 hónap alatt 110 gyilkosság történt és ezek 75%-át lőfegyverrel. A szerk.)
Két nappal később Kennedy már rendőrök, nyomozók és a titkosszolgálat ügynökeinek kíséretében nyitott limuzinban tartott a dallasi Love Field repülőtérről a nagygyűlés helyszíne a Trade Mart felé. Az elnöki járműoszlop ünneplő és érdeklődő dallasiak sorfala között gördült keresztül a városon, majd a város határában a Houston Streetről az Elm Streetre kanyarodott és az Elm utca, Fő utca, Commerce utcák felett átívelő hármas vasúti felüljáró felé tartott, amikor pontban 12 óra 30 perckor eldördültek a gyilkos lövések.
A gyilkosság körülményeinek kivizsgálására létrehozott Warren bizottság 26 kötetnyi dokumentációja azonban több kérdést vetett fel, mint amennyit igazából megválaszolt. A bizottság végkövetkeztetése szerint minden idők legjobban dokumentált merényletét állítólag egy magányos őrült a kommunista beállítottságú Lee Harwey Oswald követett el.
E teória szerint a rosszul lövő Oswald, egy elavult, pontatlan és megbízhatatlan olasz gyártmányú fegyverrel, évtizedes lőszerekkel mesterlövészeket megszégyenítő teljesítményre volt képes és nem egészen 5,6 mp alatt 3 lövést adott le.
Elm Streeten található tankönyvraktár épületének hatodik emeleti ablakából, az alatta elhaladó mozgó autóra. A már megjelenése pillanatában is ingatag magyarázat mára nem állja meg a helyét. A merényletet több tucat
fotó és filmfelvétel örökítette meg. Köztük egy olyan felvétel is található, amely a feltételezett gyilkost Lee Harvey Oswaldot ábrázolja a merénylet pillanatában. A képet az AP fotósa James W. Altgens készítette abban a pillanatban, amikor John Kennedy-t az első lövések eltalálták. A kép hátterében a könyvraktár épületének lépcsőjén álló férfi sokak szerint nem más mint Oswald, aki a merénylet idején bizonyíthatóan az épületben tartózkodott. Ha a képen valóban ő látható, akkor Oswald nem lehetett a merénylő. A Warren bizottság azonban más véleményen volt és igyekezett bizonyítani Oswald bűnösségét. Ma már azonban olyan tények léteznek, amelyek szerint a merénylet több, egymástól független mesterlövész összehangolt tevékenysége, tehát összeesküvés eredménye volt.
Az egyik leghitelesebb bizonyíték Abraham Zapruder híressé vált filmje és a merénylet után 15 évvel nyilvánosságra hozott hangfelvételek, amelyek az elnöki konvojt kísérő motoros rendőrök magnetofonjai rögzítettek. Ez utóbbiakat egy 1976-1979 közötti kongresszusi vizsgálat keretein belül akusztikai szakemberekkel vizsgáltatták meg, akik a bizonyosság határát súroló valószínűséggel megállapították, hogy azokon legalább 4 lövés hallható, amelyek közül legalább egy szemből, balról és fentről érkezett. A gyilkosság félezer tanúja közül rögtön a merénylet után 58 tanú eskü alatt állította, hogy a lövéseket az elnöki limuzin előtti domboldalról adták le. E tanúk vallomását azonban a Warren bizottság nem vette figyelembe. A kongresszusi vizsgáló bizottság azonban mégis megállapította, hogy
“Kennedy valószínűleg összeesküvés áldozata lett…” és további nyomozást javasoltak, de az Igazságügy Minisztérium ezt mind a mai napig nem kezdte meg.
Pedig lett volna rá oka. Lássuk hogyan is történt valójában a merénylet.
November 22-én Kennedy elnök nyitott limuzinja és az azt kísérő négy rendőrmotoros 12 óra 28 perckor fordult a Main Streetről a Houston Streetre. Az elnöki
autót William R. Greer a titkosszolgálat tisztje vezette. Mellette ült Roy Kellerman az elnöki testőrség vezetője. Mögöttük ült John Connally és felesége Nellie Connally. Az
autó hátsó ülésen foglalt helyett a Kennedy házaspár. Jobbra az elnök mellette balra felesége Jacqueline Kennedy.
Az Elm és Houston street sarkán álló tankönyvraktár tetején lévő, hatalmas hirdető tábla órája pontosan 12 óra 30 percet mutat, amikor az elnöki autó 15 km/óra sebességre lassulva bekanyarodott az Elm streetre.
Abraham Zapruder egy lugas kőkerítésének peremén állva 350 képockára rögzíti az ezt követő eseményeket.
Az első lövés a 138-as képkockánál (Z 138) dördült el. Hátulról érkezett, ám nem a tankönyvraktárból, mert onnan a kilátást egy fa takarta el. Az egyetlen szóba jöhető épület, ahonnét a lövést leadhatták a tankönyvraktár mellett, a Houston street átellenes oldalán álló épülete a Daltex épülete.
A lövés célt tévesztve gellert kapott az utca betonján. A
motor kipufogózajára emlékeztető hangra a limuzin utasai is felfigyeltek. Az elnöki autót követő limuzinban nyolc testőr tartózkodott akik közül többen is azonnal a becsapódás zajának irányába fordultak. Egyikük még ki is hajolt, hogy megnézze nem az elnök autója kapott-e defektet.
3 és fél másodperccel később (Z 206-208) egy újabb lövést adnak le a Daltex épületéből, ami szintén célt téveszt. A golyó a Main street és a vasúti felüljáró alatt a Fő utca déli járdájának szegélyébe csapódik, ahol a felrepülő repeszdarabok megsebesítették a felüljáró alatt álló egyik járókelőt, James Tage-et.
A lövést csak a motoros kísérők hangfelvételei bizonyítják a Zapruder filmnek ugyanis a 208-212-es képkockái sérültek, ráadásul Kennedy egy tábla takarásába is kerül (Z 212-224).
Ekkor dördül el a harmadik és a negyedik lövés szinte egy időben. A két lövés hangja egyetlen elnyújtott lövésként hangzik a felvételeken.
A harmadik lövés (Z 225) szemből torkon találta Kennedy-t a nyakkendő csomó tájékán, majd a lövedék a testben lefelé haladva megállt. Kennedy elfehéredett és mind a két kezével a nyakához kapott, amikor a negyedik lövés (Z 228-231) hátulról találta el az elnököt a lapocka tájékán, a gerincoszloptól jobbra. A lövedék meredeken lefelé haladva a testben áthatolt Kennedyn és a jobb oldali mellkasán át távozott, majd belefúródott Connally bal combjába. Kennedy a második lövést szinte nem is érzékelte. Bár a teste előre mozdult a lövéstől a gerincét és a hátát szorosan tartó - évtizedeken át szigorúan titokban tartott - egészségügyi fűző mereven tartja törzsét. Connally egy heves rándulással érzékelte a combjába fúródó lövedéket. (Z 240) Feljajdult és jajgatva fordult Kennedy felé: “Végünk van, mindnyájunkat megölnek!”
Kennedy feleségében csak ekkor tudatosul, hogy nagy baj van. S bár férje már két találatot kapott csak ekkor fogja meg a könyökét, miközben próbálja megérteni mit is kiabál Connally. (Z 250-260) Ezt a pillanatot örökítette meg James W. Altgens híres fotóinak egyike. A képen jól látható, hogy a testőrök már a lövések irányát keresik a képen is látható könyvraktár, amelynek lépcsőjén ott áll Oswald és a Daltex épületének irányába.
Pár másodpercig mintha megállna az idő, csak a limuzin hajt egyre sietősebben a menekülést jelentő vasúti felüljáró irányába. Clinton J. Hill a titkosszolgálat ügynöke, rohant a limuzin után, hogy arra felkapaszkodva még megvédhesse az autóban ülőket, de már elkésett.
Eldördült az ötödik, végzetes lövés, amely szétrobbantja Kennedy koponyájának jobb oldalát miközben az elnök teste balra és hátra rándult a lövedék becsapódásának erejétől. (Z 313) A gyilkos lövés szemből, a domboldalról leadott második lövés volt. Kennedy a fejlövést követően lehanyatlott a limuzin hátsó ülésére, amikor egy újabb lövés dördült el.
A hatodik és egyben utolsó lövést tizedmásodpercekkel a fejlövés után a tankönyvraktár emeletéről adták le (Z 336-337). Ez a lövés célt tévesztett és Connally-t találta el, akinek zakóján látható a becsapódás nyoma, majd az ezt követő képeken az egyre terjedő vérfolt. A lövedék keresztül fúródott Connally mellkasán, összezúzta a jobb oldali ötödik borda elülső és oldalsó részének mintegy 10 cm-es darabját, majd a mellkason át távozott. Szétroncsolta a kormányzó bal csuklóját majd a limuzinba fúródott.
Mrs. Kennedy ekkor már lefektette férje haldokló testét a hátsó ülésre és máig megmagyarázhatatlan okból elkezdett felkapaszkodni a limuzin hátuljára, ahonnét a kocsit ebben a pillanatban utolérő Clinton J. Hill lökte vissza az utastérbe. A Limuzin felgyorsult és a következő pillanatban már el is tűnt a felüljáró alatt és száguldva megindult a 4 mérföldre lévő Parkland Memorial Kórházba ahová 12 óra 38 perckor érkezett, ám az összesereglett orvosok már nem segíthettek Kennedyn. Az Egyesült Államok legfiatalabb elnöke 1963. november 22-én 13 órakor halt meg. Feltételezett gyilkosát Lee Harvey Oswaldot nem egészen egy órával később a Texas filmszínházban több tucatnyi rendőr lerohanta és letartóztatta, ám 48 órával később a szigorú rendőri őrizet ellenére maga is merénylet áldozata lett. A feltételezett elnökgyilkos gyilkosa egy Dallasi bártulajdonos Jack Ruby volt, aki közvetlen közelről lőtte le Oswaldot. Ez volt a történelem első élő televíziós közvetítésben elkövetett gyilkossága.
És a halálesetek ezzel koránt sem értek véget. A Kennedy gyilkosság szemtanúi és kulcsfigurái közül nem egészen három év alatt huszonegyen haltak meg rejtélyes körülmények között. Annak az esélye, hogy a Kennedy gyilkosság szemtanúi és az ügy érintettjei közül három éven belül ilyen sokan meghaljanak egy londoni biztosító
társaság szerint 1 a trillióhoz.
A Kennedy gyilkosság esetében ma már nem az a kérdés, hogy mi is történt valójában? Ezt ma már bárki rekonstruálhatja és ez alapján egyértelmű, hogy legalább három fegyveres csoport három pontból kereszttűzbe fogta az elnököt. Kennedy ezt egyszerűen nem élhette túl.
De kik álltak ennek a nagyszabású összeesküvésnek a hátterében? Kik mozgatták a szálakat és mi volt a tényleges céljuk? Ezekre a kérdésekre ma még csak sejthetjük a választ, de bizonyosságot csak akkor kapunk majd, amikor 2038 novemberében, 75 évvel a gyilkosság után belepillantunk azokba a dokumentumokba, kihallgatási jegyzőkönyvekbe, fotókba és filmekbe, amelyek pontosan feltárják majd a gyilkosság hátterét, leleplezik majd az összeesküvőket és az őket mozgató hatalmas politikai erőket… Ám addig még 35 évet várnunk kell…
Forrás: http://www.gree.eoldal.hu/cikkek/erdekes/a-kennedy-gyilkossag-rejtelyei
http://www.indavideo.hu/video/John_F_Kennedy_merenylete
