Üdv Mindenkinek!

Fiam 9,5 éves, 4. osztályos egy hagyományos iskolában. Nem szereti sem az iskolát, sem a közösséget. Nem sikerült barátot szerezni, jóban van egy-egy társával, de kötődés nem alakult ki. Az osztláykirándulásokat szívesn kihagyná. Kicst nehezebben koncentrál, lassabb, mint társai, figyelmetlenebb, az olvasás sem megy folyékonyan, sokszor megakad, de még élvezhető.

Iskolát szerete váltani.

8 osztályos gimnázium a fent említettek miatt szóba sem jöhet (még a hatosztályos sem). Nem tudom, hogy másik hagyományos iskolába van-e értelme átíratni, egy összeszokott közösségbe épp őgy nem fog tudni beilleszkedni, mint ebbe, ahova első osztálytól jár. Ha itt hagyom, csak szenvedni fog, kudarcok sora fogja érni, nem is beszélve a francia nyelv tanulásáról, amit sajnos időközben megbánt, pedig annak idején annyira akarta. Itt nincs sikerélménye, de amúgy sem egy törekvő tipus.

Kérdés: hagyjam, hadd szenvedjen, küzdjön, esetleg kicsit "kínozzam", trenírozzam, ösztönözzem?

Vagy: vigyem át egy Waldorf iskolába? Nálunk olyan van, ami már gimnázium is, és ez jó is, csak attól félek, hogy a sok előítélet miatt egyfajta bélyeg lesz rajta, és hogy ott annyira megszokja a kényelmet (még nem tájékozódtam kellőképpen), hgy érettségi után nem fog tudni magasaab iskolába bekerülni, mert vagy esélye sem lesz bekerülni, vagy vért fog izzadni a tempó miatt.

Segítségeteket előre is köszönöm

agóca