Köszönöm a tapasztalatokkal alátámasztott kiegészítést. Valóban arról van szó, hogy a domb nyújtotta klímaelőnyök elsősorban a fügénél érvényesülnek a leglátványosabban. Természetesen, aki alföldi viszonyok között kertészkedik, az elengedhetetlenül azokkal a lehetőségekkel kalkulál. A kiviről ennek tükrében írom a következőket:
Úgy tűnik, mintha valakik nagyon ellenérdekeltek lennének abban, hogy Magyarországon a kivi elterjedhessen. Szeretném tisztázni, hogy amikor én KIVI-ről beszélek, azon a nagyméretű "szőrös" kivit értem, név szerint a HAYWARD-ot, amelynek porzója általában a TOMURI nevű fajta.
A következő (talán szándékosan is előidézett) okok vezettek oda, hogy eddig csak kevéssé terjedt el:
1. A Hayward külön porzót igényel, anélkül nem terem.
2."Öntermékeny" néven rengeteg porzós egyedet adtak el a faiskolák és kertészetek, termősök nélkül, nem lehet tudni, hogy szándékosan-e, vagy tudatlanságból.
3. Időről-időre bizonytalan, beazonosíthatatlan fajtájú kivik jelentek meg a piacon, amelyek ugyancsak porzósok lévén, vagy nem teremtek, vagy ha nőnemű egyedek voltak, talán teremtek volna, de nem adtak hozzá porzót, vagy ha volt hozzá porzó, kis mennyiségű, gyenge minőségű termést adtak.
4. Teljesen hiányzott a termesztésre vonatkozó útmutatás. A néhány forgalomban lévő kivonatosan rövid, téves leírás mindegyike a kivinek a szőlőhöz hasonló metszéséről tudósított. Köztudott dolog, hogy (különösen a lugasok esetében) a szőlőnél ún. rövidcsapos metszést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy tavasszal az új vesszőket néhány rügyre csonkítják vissza, ugyanez a művelet a HAYWARD esetében a növény termőrügyektől való teljes megfosztását jelenti, mivel azok a vessző további, ilymódon eltávolított részén vannak. Az így végzett, a kivi vegetációs
tulajdonságait tekintve túl drasztikusnak számító metszés, túlzott vegetációs hajlamot vált ki és a továbbiakban a növényt nem vesszők, hanem indák növesztésére serkenti, ami a hozzá nem értő tulajdonosát megtéveszti azzal, hogy az úgy értelmezi, hogy még ennél is drasztikusabban kellene metszeni. Ez a fajta "kiviművelés" eleve sikertelenségre van ítélve.
5. Annak köszönhetően, hogy a kivi a boltokban "déligyümölcs"-ként van megjelenítve, a közönségben azt a tudat alatti feltételezést generálja, hogy ez valami különleges klímaigényű növény lehet, ami valószínűleg (az ún. "déligyümölcsökhöz" hasonlóan) korlátozottan téltűrő, vagy egyáltalán nem az.
6. A felsorolt okok miatt jellemzően rosszul működő kivitermesztés, az ezekből származó negatív tapasztalatok oda hatottak, hogy rossz híre miatt a kivitől a kertészkedők eleve elforduljanak, gyanakvóan viszonyuljanak hozzá, és akarva, vagy akaratlanul részt vegyenek annak negatív propagandájában.

Ezzel szemben a megbízható szaporítóanyagból létesített és helyesen kialakított és kezelt (ezen kizárólag a korrekt metszés értendő, mert NÖVÉNYVÉDELMET NEM IGÉNYEL) lugasok példája azt bizonyítja, hogy a lehető leghálásabb növénnyel van dolgunk. Összehasonlító teszt igazolta, hogy a téli fagytűrése jobb, mint a nemesebb szőlőké, a legellenállóbb direkttermőkéjéhez hasonló.
Ahol szőlőlugas létesíthető, ott kivilugas még nagyobb túlélési eséllyel létesíthető. Igényeit tekintve a szőlőtől elsősorban a szőlőénél fokozottabb vízigénye és annál lényegesen alacsonyabb napfényigénye különbözteti meg.
Ami pedig a fajtahasználatát illeti, eltanácsolnék mindennemű újdonságként hirdetett fajtától, ami lehet ugyanolyan szélhámosság, mint az eddigiek.

Ha valaki KIVIt akar, HAYWARDot kell ültetnie TOMURI porzóval, törzsesre nevelt növényekkel, szálvesszős művelésben!

Ez az utolsó mondat a kivitermesztés összes titka!