A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

"A kalligráfia a (görög καλλος kallos „szépség” + γραφος grafosz „írás” szavakból) a díszes, szép (folyó) kézírást, annak művészi fokú gyakorlását nevezik. Kalligrafikus írásnak szokás nevezni a rendezett, szabályos folyó vagy folyamatos zsinórírást, amelynek többféle változata van, jelenleg mindegyik kiveszőben."

Pallas Nagy Lexikona szerint:

"Kalligráfia (gör.) a. m. szépirás, szépiró mûvészet. Igy nevezik az egyenletes szép formáju betükbõl álló közönséges kézirást, valamint a cikornyákkal, kerettel stb. díszített mesterséges irást. A XVII. és XVIII. században a szertelenül cikornyás irás révén divatossá váltak az egy tollvonással elõállított különféle alakok, képek. Hasonló kedvtelés termékei ama képek is, amelyeknek vonalai és árnyékolt részeit irás képezi. Kalligrafus, szépiró s szépirást tanító."

Elvileg akár ennyi is lehetne...

Egészen addig, amíg az ember el nem kezdi rajzolgatni az első girbegurba betűket. Aztán beáll a függőség.

Mert a tökéletesség felé vezető út soha nem ér véget...