A Balaton környékéből pontosan annak az öbölnek az északi része van egy életre a szívembe zárva és ugyanúgy részét alkotja annak a gyerekkor-nosztalgia-mennyországnak, ahova az ember idősebb korában egyre gyakrabban tér vissza álmaiban és gondolataiban, mielőtt még a másikba jutna.
Édesapámmal minden nyáron néhány napot ott töltöttünk horgászat címén a nádasban. Éjjel egy ismerős nádtetős présházának a padlásán aludtunk, egész nap horgásztunk, mindezt ugyanolyan "indiánként", ahogy otthon éltük természetközeli, természetimádó életünket. Távol és idegenül a szokásos balatoni nyaralók világától. Így aztán számomra is maradt örökre egy nagyon mély, nagyon bensőséges Balaton-élményem, ami kizárólag ahhoz a kis földrajzi helyhez kötődik, ahol Te élsz.
A horgászati eredményeink messze elmaradtak attól, amit otthon még akkor a Kerka és a Mura nyújtott, de ez soha nem szegte kedvünket és minden évben alig vártuk ezt a rituálévá vált balatoni élményt.