" felsőruháit négy részre osztották,de az alsóruháját ami varratlan volt nem akarták széttépni így sorsot vetettek rá.(János 19:23)"
Ez a mondat kizárólag egyházpolitikai okoból került be János evangéliumába és önmagában az egyik legfőbb bizonbyíték, hogy az evangélium nem keletkezhetett a II. század közepe előtt. A gnosztikus közösségek tagjai perzsa hatásra olyan ruhát hodtak, aminek minden darabja két, szimmetrikus részből volt összevarva. Ez a jó és a rossz kettőssége között örlődő lelket szimbolizálta. János ezekbe rúgott egyet azzal, hogy Jézus alsóruháját varratlannak mondta.
"A Biblia ótestamentumi részének összeállítása a kb. 1000—100 közt megszületett szövegek szentesítése ("kanonizációja")"ez nam azt jelenti,hogy akkor kezték el írni.Mózes az első öt könyvét i.sz.e 1657-ben fejezte be."
Ez elég furcsa, tekintettel arra, hogy a kivonulást a zsidó egyháztudósok is az Amonhotepek dinasztiájának végére, Áj vagy Horemheb fáraó uralkodásának idejére teszik, mi az i. e. XIV. század. Akármekkora spíler is volt Mózes, saját könyveit ő se fejezhette be háromszáz évvelk saját születése előtt.
" bibliográfiai vizsgálatnak köszönhetően a szakemberek megerősítették Caesar, Platón, Arisztotelész és Tacitusz írásainak eredetiségét és a szerzők megbízhatóságát. Most alkalmazzuk ugyanezt a vizsgálatot a bibliai írásokra, az újszövetségi iratokra."
Nem tudom követni a logikai láncot. Azért mert Platon vagy Arisztotelész hiteles, miért is lennének hitelesek az evangéliumok?
"Az Újszövetség könyvei kb. Kr. u. 40-től 90-ig íródtak."
Mámint a keresztény egyházak szerint, és szerintük is csak három a négyből.
"Ha alkalmazzuk a belső és külső bizonyítékok vizsgálatát, még világosabbá válik, hogy a Biblia megbízható és határozottan Isten által ihletett irat."
Egyszerűen nincs összehasonlítási alapunk. Egy-egy, bizonytalan hitelességű mondat van csupán az evangéliumokon kívül arról, amiről azok szólnak. Az ember vagy elhiszi az evangéliumokban foglaltakat, vagy nem tud állást foglalni azok hitelességével kapcsolatban.
