A filoxéra „járvány” idején, a betegségnek remekül ellenálló szőlők nagy számban kerültek Európába, s rövid távon megoldást jelentettek a szőlővész okozta sokkra. Ismertebbek a Noah, amit mifelénk csak egyszerűen Novának neveznek, az Izabella, Elvira, Othello, Delaware, Jacquez, Clinton, Herbemont, Lydia, New York, Concord, Niagara stb.

Ezeket összefoglalóan direkttermőknek nevezik, mivel szaporodásuk az eurázsiai Vitis viniferához képest egyszerűbb, oltás nélkül, közvetlenül szaporíthatóak. Az ilyen szőlőkből készült borok minősége nem a legjobb, bár sokan esküsznek a finom zamatú Othello vörösborra. Színük illatuk különleges, már kis mennyiségben is felismerhető, ha más borhoz keverik őket. A borászok a direkttermő ízt rókaíznek, poloskaíznek, esetleg llabruszkaíznek nevezik. Szőlőlének, gyümölcsként fogyasztva azonban egyik-másik direkttermő igazán finomnak mondható. A bortörvény szerint direkttermőből készült bort forgalomba helyezni nem is lehet, mint ahogyan ilyen szőlőt telepíteni sem.

Az amerikai szőlőfajták több pektint tartalmaznak, mint európai társaik, így a borukban a metilalkohol is nagyobb mennyiségben fordul elő. A pektin ugyanis nagy részben metil alkohollal van észterezve, s annak bomlásakor keletkező veszélyes alkohol a borba is belekerülhet.

http://www.bor-neked.hu/direkttermok-es-rezisztens-fajtak