"A "tanyasi" módszerű baromfitartással el lehetne látni esetleg fél Magyarországot (baromfihús és tojás egyaránt)."

Bocsánat, hogy belepofázok, de csak a töredékét. Kétszáz évvel ezelőtt, amikor a magyar lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozott és önellátó volt, a megtermelt felesleg (hús, tej, tojás, liszt, stb.) elegendő volt a városlakók ellátására. Éhínségek - természetesen - azért végigsöpörtek kisebb-nagyobb régiókban. Napjainkban a 200 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest a lakosság töredéke foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, tehát a kizárólagos bioélelmiszer előállítás garantálná a hazai élelmiszerpiac összeomlását. Gondolom, sem a magyar állam, sem az EU nem nyújtana jelentős támogatást arra, hogy a magyar lakosság egy jelentős szegmense külterjes állattenyésztésbe kezdjen. Továbbá az ún. kultúrfajták egy része (nem ősi fajták) a magas hús-, tojás-, vagy éppen tejtermeléséhez nem lenne elegendő a külterjes tartás nyújtotta feltételek.

Ha globálisan gondolkodunk, hatmilliárd ember élelmiszer ellátása meglehetősen utópikus békésen kapirgáló kendermagos tyúkkal, dagonyázó mangalicával és rideg tartású magyar szürke szarvasmarhával.

Természetesen a külterjes (extenzív) viszonyok között tartott állatok egészségesebbek, és ez igaz az ilyen körülmények között előállította termékekre is - de ez az árában is jelentkezik. Az átlag magyar család kizárólag bioélelmiszerekre nem alapozhatja a táplálkozását, sőt...