Ahogy visszaemlékszem a dobosválásra, az első reakcióm az volt, hogy a Piece Of Mindon sokkal földbedöngölőbb, kvázi metálosabb lett a zene. Előtte sodróbb, gyorsabb, talán mondthatom, punkosabb, játékosabb volt. volt. Clive Burrel el nem tudnék képzelni egy Where Eagles Dare-t vagy egy The Duellistset, de talán még a Revelationst sem. Na és innen kezdődött el az az elem állandó használata a zenében, amit a könyv "Maiden-galopp"-nak hív. A Sun And Steel jó példa erre.