megvolt a nagyszínpados koncert is, b3-mal, 122-vel, amit a német backlineosok hoztak át a blues színpadtól. első látásra furcsa volt, mert a színe a csúnyábbik sárgás világosbarna volt, mind a leslienek mind az orgonának, de ahogy teltek a percek megbarátkoztam a szokatlan árnyalattal, és mihelyt megszólalt a szet minden figyelmem a csöves torzítás okozta örömökre koncentrálódott.
ez volt az elsó alkalom (illetve féligmeddig a második, hiszen matyoo setupját is volt alkalmam megdöngetni, és azis b3) hogy a legjobb hammondon adhattam koncertet, a legjobb leslievel, és megbizonyosodtam róla, hogy nincs ezeknél jobb hangszer a világon! :)

képek még mindigcsak később, mert le kell kicsinyítenem őket.